Ekkor még önálló iskolaépülettel nem rendelkezett, ezért más intézmények épületeiben „albérletben” működött. Az iskola profilja a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmunkásképzés volt, nemcsak a nappali tagozaton, hanem kezdettől fogva vállalta a felnőtt, szakképzetlen kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók tanfolyamát, az érettségizettek szakmunkásképzését, valamint a bolt- és üzletvezetők képzését is.

1969-ben megjelent a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény, amely jelentős változásokat eredményezett a magyar szakoktatásban. A törvény a szakmunkásképzőknek is méltó helyet biztosított a középfokú oktatási intézmények rendszerében. Ezt követően vált időszerűvé az iskolaépítés előkészítése, majd megvalósítása.

A beruházás eredményeként az iskola - több, mint húsz évi vándorlás után – az akkor korszerűen felszerelt új épületben kezdhette meg az 1975/76-os tanévet  Ezzel a tanévvel az oktató-nevelő munka minősége szempontjából is új szakasz kezdődött az intézmény életében.

1980-tól az intézményhez tartozik egy 90 férőhelyes kollégium. Ezzel megoldódott azoknak a tanulóknak a helyzete, akik  távoli lakhelyükről a mindennapos bejárást nem tudták vállalni. A kollégium működési rendjének kialakítása, hagyományainak megteremtése több évig tartó folyamat volt.

Az 1981/82-es tanévtől az iskola szervezete új iskolatípussal bővült: megindult a szakközépiskolai oktatás négy osztállyal, amely a következő években egyre bővült, a megnövekedett igényeknek megfelelően.

A fejlesztések következtében az iskola kinőtte régi kereteit, a megoldást a kereskedelmi és a vendéglátó ágazat szétválása jelentette 1988-ban.

A vendéglátó ágazathoz tartozó szakközépiskolai és szakmunkásképzős osztályok számára egy új intézmény létesült. Az "anyaiskolában" tehát az 1988/89-es tanévtől kezdődően csak kereskedelmi jellegű képzés folyik mindkét iskolatípusban.

A két ágazat szétválása után tovább folytatódott a szakközépiskolai képzés fejlesztése. Ez nemcsak a tanulócsoportok számának folyamatos növekedésében nyilvánult meg, hanem új szakok indításában is:

            - 1990-től külkereskedelmi ügyintéző,

            - 1994-től gazdasági szakközépiskolai,

            - 1996-tól világbanki kereskedelem-marketing szakmacsoporttal bővült a képzés.

Sikeres pályázataink eredményeként 1998-ban bekapcsolódhattunk a „az ifjúsági szakképzés korszerűsítése” világbanki program „A” és „B” komponensébe is. Ezek a képzések egyrészt a korszerű szakmacsoportos képzést segítik az iskola 9-12. évfolyamain, másrészt a piacorientált szakképzés megvalósítását célozzák a 13. évfolyamon.

Ugyancsak sikeres pályázatunk révén irányíthatjuk azt az európai uniós Leonardo-projektet, amelyben finn és német partneriskoláinkkal együtt veszünk részt, és amely a tanulók személyiségfejlesztését célozza. Az iskola történetében jelentős az 1998/99-es tanév is.

1998. szeptember 1-jétől vette fel iskolánk a Pálffy Miklós Kereskedelmi Középiskola nevet, és ebben a tanévben avathattuk fel az új aulát és multimédiás előadótermet is.

A nappali képzés mellett folyamatos volt a felnőttoktatás fejlesztése is, így napjainkban az érettségi és a különböző kereskedelmi, sőt a felsőfokú szakmai képesítések megszerzését szolgáló képzési formák széles választékát kínáljuk az iskola felnőtt tagozatán is.

A korszerűsítési kísérletek minden iskolatípusban, képzési formában változásokat eredményeztek az óratervi keretek, a tantárgyak és a tananyag vonatkozásában is. Mindezek összefüggésben vannak azzal a szemléletváltással, amely az újszerű képzési rendszer lényege, kiindulópontja. Ez a biztosítéka annak, hogy az iskolából kikerülő leendő kereskedelmi szakemberek megfelelően tudjanak válaszolni a változó világ kihívásaira.